834 forint

 Azt hiszem, a gimnáziumban azoktól a tanáraimtól kaptam a legtöbbet, akik a tankönyvi kereteken túllépve is foglalkoztak a szellemi fejlődésünkkel. Persze ez kétélű fegyver, sok múlik a tanáron, elvégre mégis csak befolyásolható tinédzserek voltunk. Volt a mi iskolánkban is paranoiás antiszemita tanár, de nekem szerencsére jó tanáraim voltak, nem félkegyelmű lúzerek. Az egyik legmeghatározóbb a történelem tanárom volt, talán tőle kaptam a legtöbbet ahhoz, hogy szentül higyjek a demokratikus értékekben, mindenki egyenlőségében.

 Azt mondta egyszer - valamikor a '90-es évek második felében -, hogy egy demokrata mindig ellenzéki. Ezt persze félre is lehet érteni. Volt már, aki hevesen ellenkezett e megállapítás ellen, mert úgy értette: mindig az aktuális ellenzékre kell szavazni. Szerintem ez nem ezt jelenti. Szerintem ez arról szól, hogy sosem válhatunk bólogató birkákká, csak azért mert a "választott pártunk" hozta a döntést. Úgy is mondhatnám: egy demokrata minden esetben kritikus a hatalmon lévőkkel szemben. Szerintem ez a demokrácia alapja.

 Amellett is letette a voksát, hogy egy demokratának kötelessége elmennie szavazni. Bár fiatal, 30-as tanár volt akkor, mégis pontosan tudta, mit jelent, ha nincs jogod választani, és hogy mekkora érték, hogy van egy szavazatod. Ezért gondolta úgy, hogy a négyévenkénti részvétel nemcsak jog, de már-már kötelesség. Sokáig egyetértettem ezzel a megállapításával is, de az elmúlt évek során ez egyre inkább nehezemre esett...

 A korrupció gyakorlatilag mindent átsző, csak azon múlik egyesek érintettsége, mennyire vannak közel a hatalomhoz. A politikusaink gyávasága sosem látott méretekett öltött az elmúlt években, és mindez most sem látszik megváltozni, mikor már a bőrünkön érezhetjük a bajt. Mindez pökhendiséggel és felsőbbrendűségtudattal párosul, így nem csoda, ha egyre szélesebb rétegek fordítanak hátat a közügyeknek. Színjátékká silányult a magyar közélet, a törvényhozás: demagógok és populisták vitájává.

 Szavazni? Ezekre? Soha!

 Sokak számára azt hiszem ezen a ponton következhet az, hogy a politikáról hallani sem akarnak, a közügyekből a részüket a legalapvetőbb szinten sem veszik ki. Nem tudom, a történelem tanáromtól hallottak miatt van-e, vagy sem, de én ezt nem tudom elfogadni.

 Az is abszurd, hogy magyarázkodni kényszerül, aki kiáll egy politikai kezdeményezés mellett. Persze nem lehet mindenkinek megfelelni, de mégiscsak egy vicc, hogy miközben a politikai berendezkedésünk legnagyobb rákfenéje, hogy begyepesedett, belterjes, és megújulásra képtelen, minden új kezdeményezés, ami kirángatná a posványból megkapja a bélyegét. Oldaltól függően vagy azt, hogy az MSZP/SZDSZ szekerét tolja, vagy azt, hogy Fidesz-bérenc. Szánalmas. Tényleg lehetetlen, hogy valaki egyformán megvesse a teljes mai magyar politikai elitet? Én ebben nem hiszek. És nem akarok olyan országban élni, ahol két párt vajazza le egymás közt azt, ami mindannyiunk ügye!

 Ezért ma csatlakoztam az LMP támogatóihoz. 834 forinttal. Jelképesen. És arra biztatlak, tedd meg te is! Ezen az oldalon.