Sznobfesztivál

A II. Budapesti Pálinka Fesztiválról

 Tegnap kinéztünk a Budapesti Pálinka Fesztiválra, mert a jó pálinka bizony jó dolog. Igaz, hogy sajnos ez is bőven a sznob-kultúra része már, de ha el tudunk vonatkoztatni a nevetséges sznobok és újgazdagok jelenlététől, egész jól érezhetjük magunkat. Az idiótákon meg végül is jókat lehet röhögni ilyenkor is.

 A helyszín a budapesti Városháza tér, immár másodszor (nekem először). Ide van beszorítva több mint húsz pálinkaház, a kajás helyek, kuponpénztárak, a színpad, satöbbi.

 Nem vagyok biztos benne, hogy jó választás volt ide szervezni a rendezvényt. A helyszínnel alapból nem lenne gond, de ez a fesztivál ennél sokkal nagyobb helyet igényelne. Kurva nagy volt a zsúfoltság, már már úgy érezhette magát az ember, mint vmi ingyenes utcabálon, úgy tolongtak az emberek. És a másik, hogy egyáltalán nem voltak felkészülve a rendezők egy ekkora embertömeg fogadására a bejáratnál. Hosszú sor kígyózott a Deák tér felé, hosszú-hosszú sorbanállással jutalmazva az érdeklődőket.

 A beugró 1200 volt. Ez figyelembe véve az 500 forint értékű (pálinka)kupont, a képen is látható szép kóstolópoharat, és a koncerteket, nem is olyan sok (míg mi ott voltunk a Várady Roma Café színvonalas zenéje szólt aláfestésül).

 Ja igen, a kupon! A különböző pálinkákat nem kp-ért, hanem játékpénzért, kuponért lehetett megkóstolni, amiket a kuponpénztáraknál lehetett megvásárolni. Mint azt az egyik pálinkaháznál megtudtam, ennek egészen egyszerű oka van: így tudják beszedni legegyszerűbben a helypénzt a pálinkásoktól, ami így gyakorlatilag jutalék az eladott pálinkák után (nyilván a játékpénzeket a végén a névérték alatt tudják beváltani a pálinkaházak).

 Én szerencsére nem éhesen érkeztem, így az ételkínálatról nincsenek saját információim. A társaságomban lévők vettek pl. sült kolbászt, ezerért, ami gyakorlatilag rablás, mégha szép hosszú (és állítólag finom) is volt a kolbász. Persze ezen már meg sem lepődöm ilyen helyen...

 A lényeg persze a pálinka volt. Végigkóstoltunk jópárat, de csak néhány hely maradt meg az emlékeimben (annak ellenére, hogy nem rúgtunk be a végére). Az egyik ilyen hely a Zimek Pálinkaház volt. Oda azért mentünk, mert az egyik haverom ajánlotta őket, mivel díjnyertes málnapálinkájuk van. No ez a pálinka pont nem volt elérhető a helyszínen, csak vmi "Málna plus"-nak nevezett vegyes. Ebben, ha jól hallottam, 80% alma volt, és csak 20% málna, ennek ellenére intenzív málnaízt ígért. Többen is ezt választották a társaságomból, míg én inkább egy Irsai Olivér szőlőpálinka mellett döntöttem (nem törköly, gyümölcs!). A "Málna plus" vegyes reakciókat váltott ki, volt aki a felét a kukába öntötte, annyira szarnak találta, és úgy igazán senkit sem győzött meg, noha a málnaíz valóban megvolt. Az én Irsaim nem volt rossz, az illata például kellemes szőlőillat volt, de egyébként semmi extra. Mindemellett a kiszolgálás vmi botrányosan flegma volt, úgy nézett ki, csak púp vagyunk a pálinkások hátán, egyszóval egy tapló volt a faszi, akitől a pálinkákat kaptuk, ráadásul szemmel láthatóan kevesebbet is öntött a pohárba mint azok, akik a 2 centes kiöntőt használták...

 A másik hely, ami megmaradt, már pozitívabb emlék. Ez a Rézangyal Pálinkaház volt, akiket már úgy-ahogy ismertünk a nyári fesztiválokról. Itt egy nagyon lelkes faszi öntötte poharunkba az italokat, aki vmiért nagyon rajongott a Barique Törkölyükért. Bennünket először a Barique Szilva érdekelt, de ő mindenáron a törkölyre akart rábeszélni. Végül sikerrel járt, és szerencsére mi sem bántuk meg. Nagyon jó volt mindkettő. Igaz a srác lehetett volna jobb arc is, de azért kellemes szájízzel távoztunk. Ami még érdekes volt rézangyaléknál, hogy gyakorlatilag becsületkasszával működött a hely. Hát igen, akik olyan szép forgalmat bonyolítanak pl. a nyári fesztiválokon, mint a Rézangyal, azok megtehetik. Jó reklám... (mi meg ráadásuk fizettünk becsülettel)

 A kedvenc helyünk azonban nem ez volt, hanem (mint a tavalyi Pálinka Promenádon is) a Savanya Pálinkaház! Itt nem kellett most sem csalódnunk! Kellemes meglepetés volt például, hogy visszatérő vendégekként köszöntöttek minket. Aztán jöttek a meggy és cseresznye pálinkák, 44 és 50%-osak is. Egyik jobb volt, mint a másik! Sajnos aszalt gyümölcs most nem volt, mint tavaly ősszel, de e nélkül is hibátlan volt mind. És a kiszolgálás is itt volt a legszimpatikusabb. Őket valószínűleg Sióagárdon is megkeressük egyszer!