Legalizálják a rövidnadrágot!!

Én most rájöttem! Ez a nyári forróság, meg a globális felmelegedés (ezen hatása) két részre szakítja az országot, mint vmi jóféle populista párt. Az irodában dolgozókat (mint én is) legalábbis biztosan.

Az van ugyebár, hogy aki irodában dolgozik, annak az esetek többségében öltözködési előírásoknak (divatos nevén dress code) kell megfelelnie. Ez lehet azért, mert mondjuk rendszeresen találkozik ügyfelekkel, üzlettársakkal, és megjelenésében is képviseli a céget, aminek nevében tárgyal, vagy egyszerűen csak azért, hogy az alkalmazottak slendrián megjelenése ne húzza magával a munkamorált és hangulatot is. (jómagam is tapasztaltam már, hogy egy lazább öltözködési szabályokkal megáldott irodában a hangulat is mennyivel lazább - persze ez lehetett véletlen is). Mondjuk én nem vagyok ellene a lazább munkahelyi légkörnek, az én munkatempómat biztos nem befolyásolná, de tapasztalataim szerint vezető beosztásban sokan gondolják úgy (talán okkal), hogy oldottabb hangulat egyenlő visszaeső munkamorál. Ebben most biztos nem fogok ítélkezni.

Van viszont egy elég jelentős különbség a női és a férfi ruházatban, ami természetesen az üzleti megjelenés esetében is tetten érhető. És ezzel most nem holmi sportriporteri általánosságokat akarok puffogtatni, hanem oda akarok kilyukadni, hogy adott esetben egy nő sokkal nyáriasabban is fel tud öltözni úgy, hogy megőrizze elegáns megjelenését, míg egy férfi számára ez szinte lehetetlen. A férfi viselet, ha üzleti, ha elegáns, az bőrcipőt jelent zoknival, szövetnadrágot, inget (akár hosszú ujjút, ha igazán elegáns akar lenni viselője), nyakkendőt, horror helyzetben még zakót is. Persze a legszigorúbb női viselet hasonlóan embertelen (elsősorban a nyári időszakról van itt most szó), de sokkal könnyebben lazítható, mint már említettem, komolyabb veszteség nélkül, ami az eleganciát/üzleti megjelenést illeti.

És hogy mi ennek a következménye? Két részre szakadt irodai társadalom! Egyre mélyülő szakadék és ellentétek! Egymásnak feszülő érdekek! Hogy hol? A légkondicionálás terén.

Dereng már vmi? Az egyik (nő nemű kolléga) fázik, és nyavalyog miatta, majd feljebb tekeri a légkondit (mondjuk 23 fokra), hiszen a 30 fokos időhöz megválasztott szexi rucijában bizony didereg. Eközben a férfikollégákról ömlik a víz, megbolondulnak a nyakkendőjükben és a zoknijukban, mely ruhadarabok alapvetően összeegyeztethetetlenek a nyárnak nevezett, egykor 2,5 fél hónapos, de mostanában inkább 4-5 hónapos időszakkal. A határozottabb (és kevesebb udvariassággal sújtott) férfikolléga egy idő után megunja mindezt, és lecsavarja azt a bizonyos klímát mondjuk az ideálisnak mondható 18 fokra, és várja a hatást. Azaz csak várná szerencsétlen, hisz abban a pillanatban visítás csendül fel az iroda egy távoli sarkából. Hősünket ugyanis lefülelte egy nő nemű fajtársa, aki rettegvén az újabb jégkorszak beköszöntétől, már a 18 fok gondolatától is összerezzen. (mint már említettem ruhája felettébb kiemeli vonzó adottságait) Férfisorstársunk ekkor összeszedi megmaradt udvariasságát, és visszatekeri a szerkentyűt 21 fokra. (hátha nem veszik észre azt a 2 fok difit a 23-hoz képest...)

Eljött hát a változás ideje „kedves barátaim”! Nem tűrhetjük tovább az elnyomást! Hordjanak hát öltönyt a nők is eztán? Nem! Hová lenne akkor a lovagiasságunkba vetett női hit? Legalizálni kell a rövidnadrágot! És a légáteresztő könnyű nyári férficipőket! Tegyük ezeket az üzleti megjelenés részeivé! A mai napon ezennel meghirdetem a „Rövidnadrágot az irodában dolgozó férfiakra!” chartát! Csatlakozz te is! Írd alá itt, a kommentekben!

(amennyiben sikertelenül végződne eme felhívás az egyértelműen a zakó-lobbi műve!)