Ma reggel megint erősen motoszkált bennem, hogy mennyivel jobb lenne bringával elindulni otthonról. Győzködtem magam, hogy nem jó, csupa felhő az ég, megázom hazafelé, és el is indultam a szokásos módon a 14-eshez. Ahogy kiléptem az utcára, újra belémhasított - a napsütés is ezt erősítette -, hogy a franc fog nekivágni bkv-val a városnak, és gyorsan visszamentem a bringáért. Fel a sisakot, be a táskába a lámpát, és gyerünk!

A belvároson keresztük most is kurvajó volt, mint szinte mindig, és ami a legdurvább, 20 perc alatt a Kosztolányin voltam! Magam sem hittem el. Ez bkv-val 30-35 perc, és kocsival is 30 perc legjobb esetben... Zsír! :) Az eredeti terv az volt, hogy itthagyom a bringát, és megyek tovább a 72-essel. Ez persze nem a legjobb megoldás, mert U-lakat ide vagy oda, azért féltem a lovam na! Gondoltam akkor bepróbálkozom a 72-es sofőrjénél hátha felengedi a brinyiglit a második ajtónál, ahol a babakocsiknak is van hely. Legfeljebb, ha nem, akkor nekivágok a távnak végig biciklivel. Befutott gyorsan a busz, de jóval többen szálltak fel, mint amire számítottam, így az ötletemről is gyorsan lemondtam, kár a népet bosszantani. Jöhetett hát a nagy kaland, ki a Budaörsin, majd át a városon, egészen a túlsó végén lévő Budaparkig. Az eleje nem volt túl jó, a Budaörsi út alkalmatlan a bringázásra, sürgősen kellene ide egy kerékpárút. Aztán jött a fekete leves, a Reálszisztéma utáni szakasz, fel a hegyre, amin/ami mögött Budaörs elterül. Be kell vallanom férfiasan, ez az emelkedő kifogott rajtam. Nem tudom, hogy úgy alapból túl nagy falat volt nekem - alföldi gyerek vagyok én, nem ehhez vagyok szokva :) -, vagy csak nagyon kihajtottam magam addigra - nem szeretek vhogy túl lassan menni, pedig nem vagyok épp életem formájában -, mindenesetre egy kicsit megijedtem, hogy fogom így teljesíteni a hátralévő szakaszokat, ahol azért várt még rám emelkedő. Végül - szégyen, nem szégyen - feltoltam a biciklit az emelkedő tetejére. Ott visszaszálltam, és nekivágtam Budaörsnek. Szerencsére a következő emelkedők már jóval barátságosabbak voltak, azokat simán megmásztam, és egész jókat száguldoztam a lejtőkön. Mondjuk a zene is pont jó választásnak bizonyult ma reggel, a La Ruda SalSka - En concert című gyakorlatilag hibátlan ska-koncertlemeze szólt a fülemben. (a ska egyébként is remekül passzol a bringázáshoz, csak bírja az ember a felpörgött tempót! :)) Persze még mindig tartottam kicsit az utosó résztől, ahol emlékeim szerint újabb hosszú emelkedő várt, de addigra már annyira felpörögtem, hogy egyszerűen nem jelenthetett akadályt egy ilyen emelkedő! No meg a La Ruda addigra már a ráadást játszotta a fülembe, és hát kell-e mondanom milyen tempójú ráadás van egy ska koncerten... :D Az utolsó kis emelkedőre már úgy mentem fel, hogy szinte észre sem vettem. :) Ellőtte azért még volt egy para, de az egész más természetű volt: a sok emelkedő maga után vonja a lejtmenetet is, és hát ahhoz sem vagyok hozzászokva, eléggé be voltam szarva. :)

Végül szűk egy óra alatt értem oda a bányába, ami a Kosztolányi téri kis pauzát is beleszámítva nettó 50 perc. Elég jó. :) Persze kihajtottam magam, de azért pl. kaptam levegőt simán, nem tört rám fulladásos roham, nem kellett újraéleszteni, és úgy igazán meg sem izzadtam - a tarkómat kivéve. Ha bkv-val jövök akkor az út általában 70 perc, ha meg nagyritkán - úgy két-három havonta, ha más dolgom is van vele - kocsival jövök, akkor az 40. Meg egy csomó stressz. Főleg hazafelé, amikor meg már legjobb lenne kikapcsolódni, de kocsival ez még legalább háromnegyed órán keresztül lehetetlen; ellentétben a másik két közlekedési móddal. És akkor azt még nem is említettem hogy 2x50 perc aktív testmozgás naponta... hát az rám férne! :)

Persze nem lesz ebből rendszer (sajnos), ehhez a maihoz azért az is kellett, hogy ma nem kellett ing-nyakkendőt öltenem. Bár talán ez a legkisebb probléma... Ha a teljes távot nem is, azért a Kosztolányiig meg lehetne tenni az utat így öltözve is, csak az a fránya biciklitárolás napközben... :( Maradok továbbra is azon a határozott állásponton, hogy a belvárosban sok esetben nincs jobb, mint bringával közlekedni, és ha elkészül a Kosztolányin egy jóféle kerékpártároló, valószínűleg egész sokat fogom használni munkába járáskor. Asszem a hétvégi Kerékpáros Klub közgyűlésen rá is kérdezek a témára!

Az útvonal részletesen itt nézhető meg: www.gmap-pedometer.com

UPDATE:

Ráleltem a YouTube-on egy La Ruda koncertfelvételre, ami ráadásul az En concerten is szereplő szám. Nézzétek, hallgassátok!