20km, nettó 50 perc
avagy: Biciklizz minden nap!
Ma reggel megint erősen motoszkált bennem, hogy mennyivel jobb lenne bringával elindulni otthonról. Győzködtem magam, hogy nem jó, csupa felhő az ég, megázom hazafelé, és el is indultam a szokásos módon a 14-eshez. Ahogy kiléptem az utcára, újra belémhasított - a napsütés is ezt erősítette -, hogy a franc fog nekivágni bkv-val a városnak, és gyorsan visszamentem a bringáért. Fel a sisakot, be a táskába a lámpát, és gyerünk!
A belvároson keresztük most is kurvajó volt, mint szinte mindig, és ami a legdurvább, 20 perc alatt a Kosztolányin voltam! Magam sem hittem el. Ez bkv-val 30-35 perc, és kocsival is 30 perc legjobb esetben... Zsír! :) Az eredeti terv az volt, hogy itthagyom a bringát, és megyek tovább a 72-essel. Ez persze nem a legjobb megoldás, mert U-lakat ide vagy oda, azért féltem a lovam na! Gondoltam akkor bepróbálkozom a 72-es sofőrjénél hátha felengedi a brinyiglit a második ajtónál, ahol a babakocsiknak is van hely. Legfeljebb, ha nem, akkor nekivágok a távnak végig biciklivel. Befutott gyorsan a busz, de jóval többen szálltak fel, mint amire számítottam, így az ötletemről is gyorsan lemondtam, kár a népet bosszantani. Jöhetett hát a nagy kaland, ki a Budaörsin, majd át a városon, egészen a túlsó végén lévő Budaparkig. Az eleje nem volt túl jó, a Budaörsi út alkalmatlan a bringázásra, sürgősen kellene ide egy kerékpárút. Aztán jött a fekete leves, a Reálszisztéma utáni szakasz, fel a hegyre, amin/ami mögött Budaörs elterül. Be kell vallanom férfiasan, ez az emelkedő kifogott rajtam. Nem tudom, hogy úgy alapból túl nagy falat volt nekem - alföldi gyerek vagyok én, nem ehhez vagyok szokva :) -, vagy csak nagyon kihajtottam magam addigra - nem szeretek vhogy túl lassan menni, pedig nem vagyok épp életem formájában -, mindenesetre egy kicsit megijedtem, hogy fogom így teljesíteni a hátralévő szakaszokat, ahol azért várt még rám emelkedő. Végül - szégyen, nem szégyen - feltoltam a biciklit az emelkedő tetejére. Ott visszaszálltam, és nekivágtam Budaörsnek. Szerencsére a következő emelkedők már jóval barátságosabbak voltak, azokat simán megmásztam, és egész jókat száguldoztam a lejtőkön. Mondjuk a zene is pont jó választásnak bizonyult ma reggel, a La Ruda SalSka - En concert című gyakorlatilag hibátlan ska-koncertlemeze szólt a fülemben. (a ska egyébként is remekül passzol a bringázáshoz, csak bírja az ember a felpörgött tempót! :)) Persze még mindig tartottam kicsit az utosó résztől, ahol emlékeim szerint újabb hosszú emelkedő várt, de addigra már annyira felpörögtem, hogy egyszerűen nem jelenthetett akadályt egy ilyen emelkedő! No meg a La Ruda addigra már a ráadást játszotta a fülembe, és hát kell-e mondanom milyen tempójú ráadás van egy ska koncerten... :D Az utolsó kis emelkedőre már úgy mentem fel, hogy szinte észre sem vettem. :) Ellőtte azért még volt egy para, de az egész más természetű volt: a sok emelkedő maga után vonja a lejtmenetet is, és hát ahhoz sem vagyok hozzászokva, eléggé be voltam szarva. :)
Végül szűk egy óra alatt értem oda a bányába, ami a Kosztolányi téri kis pauzát is beleszámítva nettó 50 perc. Elég jó. :) Persze kihajtottam magam, de azért pl. kaptam levegőt simán, nem tört rám fulladásos roham, nem kellett újraéleszteni, és úgy igazán meg sem izzadtam - a tarkómat kivéve. Ha bkv-val jövök akkor az út általában 70 perc, ha meg nagyritkán - úgy két-három havonta, ha más dolgom is van vele - kocsival jövök, akkor az 40. Meg egy csomó stressz. Főleg hazafelé, amikor meg már legjobb lenne kikapcsolódni, de kocsival ez még legalább háromnegyed órán keresztül lehetetlen; ellentétben a másik két közlekedési móddal. És akkor azt még nem is említettem hogy 2x50 perc aktív testmozgás naponta... hát az rám férne! :)
Persze nem lesz ebből rendszer (sajnos), ehhez a maihoz azért az is kellett, hogy ma nem kellett ing-nyakkendőt öltenem. Bár talán ez a legkisebb probléma... Ha a teljes távot nem is, azért a Kosztolányiig meg lehetne tenni az utat így öltözve is, csak az a fránya biciklitárolás napközben... :( Maradok továbbra is azon a határozott állásponton, hogy a belvárosban sok esetben nincs jobb, mint bringával közlekedni, és ha elkészül a Kosztolányin egy jóféle kerékpártároló, valószínűleg egész sokat fogom használni munkába járáskor. Asszem a hétvégi Kerékpáros Klub közgyűlésen rá is kérdezek a témára!
Az útvonal részletesen itt nézhető meg: www.gmap-pedometer.com
UPDATE:
Ráleltem a YouTube-on egy La Ruda koncertfelvételre, ami ráadásul az En concerten is szereplő szám. Nézzétek, hallgassátok!